Az építészet lényege - könyvbemutató

2012., epiteszforum.hu


2012. január 18-án, szerdán mutatták be Az építészet lényege című könyvet a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában. A megjelenteket Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke köszöntötte, dr. Csák Máté kötetét pedig Vadász György ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. „Sohasem tudtam, csak érezhettem, mi az...” - kezdte ismertetését a Prima Primissima-díjas építész a könyv címére utalva. Nehéz feladat, talán nem is lehet pontosan megragadni - bár az elmúlt évszázadok alatt könyvtárnyi irodalom gyűlt össze róla -, mi is az építészet lényege. Vadász György szerint „az építészet par excellence művészet... az igazi harmónia érzését kelti, ez a végső értelme.” A szerző így fogalmaz a könyv bevezetőjében: „Az építészet megfoghatatlan tünemény, konkrét mozzanatok végtelenül összetett halmaza, csoda, csodálóinak száma pedig ugyanúgy átláthatatlan, mint maga az emberiség.”


„Nem gondolom, hogy az építészet lényegének meghatározását magamra vállalhatnám. Az sem biztos, hogy ez meghatározható. De úgy vélem, hogy szükség van - volna - rá.” - olvashatjuk a könyv első részében, ahol a szerző hét alapfogalom - A funkció; Anyag és szerkezet; Az építészet társadalmisága; A tér; A tömeg; A stílusok; Az építész egyénisége - köré csoportosítva foglalja össze elméleti alapvetését. Ezután következik a kötet döntő részét alkotó „képes-szöveges szemelvénygyűjtemény”, Helyettem vallanak címmel, amelyben számos író, költő és építész véleményét, gondolatait olvashatjuk. A lista igen hosszú és színes: ismert nemzetközi és hazai építészek, művészettörténészek - Le Corbusier, Walter Gropius, Vitruvius, Andrea Palladio, Molnár Farkas, Finta József, Bán Ferenc, Makovecz Imre, Ekler Dezső, Kerényi József, Plesz Antal, Vámossy Ferenc, Jánossy György, Granasztói Pál, Lyka Károly, Pogány Frigyes, Major Máté, Seidl Ambrus - mellett Goethe, Henrik Ibsen, Paul Valéry, Mark Twain, Szerb Antal, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor és Somlyó Zoltán írásaiból, verseiből találhatunk részleteket, több téma köré gyűjtve. Ezzel a széleskörű válogatással a szerző az építészet és az irodalom, valamint a költészet összefonódását, egybecsengéseit szerette volna érzékeltetni.
Vadász György többek között Bodonyi Csaba vallomását emelte ki: „Az építészet számomra az ÉLETRŐL, s az EMBERRŐL szól - vagyis nem az építészetről.” Ehhez kapcsolódva osztotta meg saját gondolatait: „Az építészet maga az élet, maga az ember, maga a minden... születünk és meghalunk, reménykedünk és kiábrándulunk, kelünk és fekszünk benne.” Erre rímel a könyv első mondata is: „Az ember van valamiképpen minden gondolatunknak a mélyén.”
Dr. Csák Máté kassai származású építész, most megjelent könyve harminc év munkájaként született meg; a benne szereplő, a világ különböző tájain készült útirajzok, festmények, fotók mind az ő alkotásai. A bemutató végén a szerző megköszönte a kötet elkészítésében közreműködők segítségét, támogatását. A címlapon szereplő, Budapestet ábrázoló légifotót Somogyi-Tóth Dániel készítette, a könyvet Vadas József szerkesztette, az előkészítést Miklós Árpád és Kószó Imre (Pauker Holding Kft.), a nyomdai munkálatokat pedig Vértes Gábor (Pauker Nyomdaipari Kft.) vezette. Márai Sándor verse után Kálmán Ernő Baráth Etele üdvözletét olvasta fel, aki brüsszeli tartózkodása miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen.
- Garai Péter


A cikkben szereplő művészek:

Csák Máté