Beduinok között
2008., kormendi.hu
Az egzotikus világot idéző kiállítás indokoltságát Fürjesi Csaba legutóbbi nemzetközi művésztelepi élménye szolgáltatja, amelyre az egyiptomi Kairótól mintegy 100 km-re fekvő fayoumi oázisban került sor 2008. januárjában.
A helyszín rabul ejtő varázsa, vidékies hangulata – kiváltképp egy európai festőművész számára – intenzív színálmok kimeríthetetlen forrásául szolgál.
Azonban rosszul tesszük fel a kérdést, ha azt firtatjuk mi az amit Fürjesi Csaba megtalált Egyiptomban - a beduinok között és amit itthon hiába keresett. Hiszen témái legtöbbször csak ürügyként hatnak egy jól átgondolt, mégis merész szín- és formarend megteremtésére.
Ahogy bizonyára Paul Gauguint sem a maori regevilág, nem elsősorban az egzotikus tárgy utáni sóvárgás vezette Tahiti szigetére. Művészetében csekély szerepe jutott az irodalmi tárgynak, őt is inkább dekoratív célok inspiráltak, vagy zenei hatások, melyek érzéséhez közelebb álltak.
Fürjesi Csaba korábbi művészi szemléletébe szervesen beilleszthető az a többlet, amit az egzotikus tüzű sárgák, kékek és pirosak hoztak festészetébe. Az élénk szín-kontrasztok és a torzított formák rendje bombasztikus érzelmi üzenetet rejtenek, melynek megfejtéséhez nincs is szükségünk akadémikus ismerethalmazra.
Az Arab elégia és a Fayoumi hétköznapok címet viselő képeknek - a természeti látványtól elvonatkoztatott, homogén, tiszta színfoltokból felépített rendje egy zeneműhöz hasonlatos komponálásra emlékeztetnek.
E nagyméretű képek különálló részletei úgy alkotnak egészet, hogy közben mindegyik megőrzi a maga függetlenségét. Ennek bizonysága valósul meg azokon az egészen kisméretű képeken, amelyek a paravánon kerültek kiállításra.
A Mitológia születése címet viselő kéttagú kép, Emil Nolde - kiváló német expresszionista festőművész biblia jeleneteket ábrázoló, szimbolikus erejű festményeit idézi. Az érzelmeket közvetlenül kifejező színek, az intenzív látás és a l’art pour l’art szemlélet mint önálló vizuális nyelv konkretizálódik a képeken.
Az archaikus közösségek múltjában kalandozó témái és barbár koloritja egészen a festészet ősi funkcióihoz próbálja visszakísérni nézőit.
A cikkben szereplő művészek: